Tisztelt Nyelvtársaink! Kedves Barátaink! Feltesszük a SZTANYI honlapjára a Magyar Országgyűlés 66/2011-es határozatát. Ez a határozat november 13-át, azt a napot, amelyen 1844-ben hivatalossá nyilváníttatott a magyar nyelv. És ugyancsak ez volt az az év, amikor itt Erdélyben az Unitárius Egyház korondi zsinatán Brassai Sámuel elfogadtatta, hogy magyar legyen az oktatás nyelve. Ugyanakkor sajnálattal kell megállapítanunk, hogy ennek a határozatnak a 3. pontjával távolról sincs összhangban a Bethlen Gábor Alap listája, amely a támogatáspolitika erdélyi kedvezményezett intézményeit tartalmazza, azon nem szerepel sem az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, sem a vele közös adminisztrációban, azonos célokat felvállaló Szabó T. Attila Nyelvi Intézet. Nem ismerjük azokat a kritériumokat, amelyek alapján mi nem kerülhetünk bele még az 56-os toplistába sem. Közzétesszük ezt a listát is. Lehet, túlértékeljük saját munkánkat: mindenképpen úgy véljük, hogy az, amit végeztünk és végzünk, tartalmában és hatásában olyan, hogy elfogulatlanabb értékelés az első 10-15-be is besorolhatna. Péntek János

 

66/2011. (IX. 29.) OGY határozat a magyar nyelv napjáról

1. Az Országgyűlés, felismerve azt, hogy a magyar nemzet összetartozását legfőbb szellemi kulturális örökségünk, nemzeti nyelvünk fejezi ki legjobban - tiszteletben tartva hazánk hagyományos nyelvi sokszínűségét, egyben felelősséget vállalva a kisebbségek nyelvhasználatának jogáért -, a nemzet fejlődését és hagyományainak őrzését egyaránt szolgáló magyar nyelv iránti megbecsülésének kifejezése érdekében a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvény, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi II. törvénycikk elfogadásának napját, november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánítja. 2. Az Országgyűlés felhívja az intézményeket, szervezeteket, és egyúttal felkéri a polgárokat, hogy a nemzeti kulturális örökségünk talpkövének számító nemzeti nyelvünk megbecsülésének kinyilvánításaként 2011-től kezdve ezt a napot közösen, méltó keretek között ünnepeljék meg. 3. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a hazai és a külhoni magyar tudományos élet szereplői, az egyházak és a civil szervezetek bevonásával vizsgálja meg nemzeti nyelvünk használatának helyzetét, ennek alapján készítsen elő intézkedési tervet nyelvünk értékeinek védelme, korszerű továbbfejlesztése és népszerűsítése céljából, s erről 2012. június 30-ig tájékoztassa az Országgyűlést. 4. Ez az országgyűlési határozat a közzétételt követő napon lép hatályba.

 

Erdélyi nemzeti jelentőségű intézmények

Erdély Nemzeti jelentőségű intézmények Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és Partiumi Keresztény Egyetem -- működés Protestáns Teológiai Intézet -- működés Mezőségi Szórványkollégium, Válaszút -- szórv. Kollégium Mezőségi Téka Szórványkollégium, Szamosújvár -- szórv. Kollégium Bástya Kollégium, Vice -- szórv. Kollégium Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) -- működés+program Házsongárd Alapítvány -- működés+program Romániai Magyar Pedagógus Szövetség -- működés+program Szent Ferenc Alapítvány -- működés+program Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (+ Fiókok) -- működés+program Kincses Kolozsvár (Kolozsvári Magyar Napok) -- program 11 intézmény Nemzeti jelentőségű programok (meghívásos pályázatként meghirdetve) Jelentős szakmai és kulturális intézmények működésének támogatási programja -- működés+program Szórványkollégiumi programok (kollégium+iskolabusz) -- működés+program Felsőoktatási háttérintézmények támogatási programja (BBTE, MOGYE, MME) -- működés+program Kulturális és tudományos médiatámogatási program -- működés+program Színházak, bábszínházak, néptáncegyüttesek támogatási programja -- működés+program Nemzeti jelentőségű intézmény és program: összesen 16 db Meghirdették az erdélyi nemzeti jelentőségű programokat a Máért szórvány szakbizottsága idei első ülésén. A budapesti tanácskozáson szó volt a külhoni magyar óvodák éve programról, és a csángó oktatási program körül kialakult vitás kérdésekről is, Lélfai Koppány a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezetője pedig az elmúlt időszak főbb változásairól számolt be. Kántor Zoltán, a nemzetpolitikai kutatóintézet igazgatója bemutatta a 2012 - A külhoni magyar óvodák éve program szakmai hátterét, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár pedig a csángó oktatási program körüli vitás kérdésekről számolt be. A résztvevőket a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által kedden meghirdetett erdélyi meghívásos pályázatokról is tájékoztatták. A meghívásos pályázati felhívások célja azon kiemelt nemzeti jelentőségű szervezetek, intézmények, illetve programok támogatása, amelyek különösen nagy hangsúlyt fektetnek az erdélyi magyarság önazonosságának megőrzésére - áll a dokumentumban. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. erdélyi nemzeti jelentőségű programok keretében felsőoktatási háttérintézmények támogatására (25,2 millió forint keretösszeg), szakmai és kulturális szervezetek támogatására (64,5 millió forint keretösszeg); médiatámogatási program keretében kiadványok, folyóiratok, szaklapok megjelentetésére (15 millió Ft keretösszeg) írt ki pályázatot. Felhívást tettek közzé színházak, bábszínházak, táncegyüttesek támogatására (51,5 millió forint keretösszeg) szórványkollégiumok működtetésének és/vagy programjainak, illetve iskolabusz program támogatására (38,6 millió forint keretösszeg). A pályázatokat postai úton lehet az alapkezelőhöz, illetve az erdélyi kirendeltséghez eljuttatni 2012. április 2. és 2012. május 7. között Meghívásos pályázati kiírás Jelen pályázat célja Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása, magyar nemzeti azonosságtudatának megerősítése az oktatás és a kultúra támogatása jegyében. A felhívás a magyarság összetartozása jegyében értékteremtő, konkrét szellemi és/vagy tárgyi eredményt felmutatni tudó programok megvalósítására kíván ösztönözni, e célokat tükröző pályázatok támogatásával. A pályázati felhívás tárgya: Romániai illetőségű, a határon túli magyar közösségfejlesztésben és kulturális tevékenységben meghatározó szerepet vállaló intézmények működésének és/vagy programjainak támogatása. A pályázatra meghívott intézmények: András Alapítvány Barabás Miklós Céh Bernády Alapítvány Diakónia Keresztyén Alapítvány Erdélyi Kárpát Egyesület Erdélyi Kézmíves Céh Erdélyi Magyar Adatbank Erdélyi Magyar Filmszövetség Erdélyi Magyar Írók Ligája Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Erdély Mentőcsoport Gondviselés Segélyszervezet Heltai Gáspár Alapítvány Jakabffy Elemér Alapítvány Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság Kriterion Közművelődési Alapítvány Kolozsvári Magyar Diákszövetség Kolozsvár Társaság Kriza János Néprajzi Társaság Lasarus Alapítvány Magyar Ifjúsági Tanács Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet Partiumi Magyar Művelődési Céh Pósta Béla Egyesület Romániai Falugondnokságok Szövetsége Romániai Magyar Dalos Szövetség Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Romániai Magyar Közgazdász Társaság Romániai Magyar Néptánc Egyesület Romániai Magyar Zenetársaság Szeret Klézse Alapítvány Teleki Téka Alapítvány Tranzit Ház 33 intézmény Jelen pályázati felhívásban csak a felsorolt szervezetek nyújthatnak be pályázatot. A pályázati felhívás tárgya: Romániai illetőségű, a magyar nyelvű felsőoktatáshoz kapcsolódó háttérintézmények működésének és/vagy programjainak támogatása A pályázatra meghívott intézmények: Apáthy István Egyesület Bolyai Társaság-Kolozsvár Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság Entz Géza Alapítvány Farkas Gyula Egyesület Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet Marosvásárhelyi Tanító- és Kántorképző Medea Egyesület POLITEIA Egyesület Pro Oeconomica Egyesület Pro Philosophia Alapítvány Studium Alapítvány 12 intézmény Jelen pályázati felhívásban csak a felsorolt szervezetek nyújthatnak be pályázatot. Összesen kiemelt intézmény normative támogatásra és meghívásos támogatásra 56 Regionális meghívásos pályázati kiírás (itt nincs reánk vonatkozó téma!) Meghívásos pályázati felhívás nemzetpolitikai jelentőségű programok támogatására: 1. az erdélyi nemzeti jelentőségű kulturális és médiatámogatási program keretében kiadványok, folyóiratok, szaklapok megjelentetésére 2. az erdélyi nemzeti jelentőségű programok keretében színházak, bábszínházak, néptáncegyüttesek támogatására 3. az erdélyi nemzeti jelentőségű programok keretében szórványkollégiumok működtetésének támogatására

 

Konferencia-felhívás

A BBTE BTK Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszéke, valamint a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Nyelvtudományi Szakbizottsága 2012. július 5-6. között konferenciát szervez Kolozsváron. Idei konferenciánk témája analógia és modern nyelvleírás. A konferenciára egyoldalas előadásvázlattal és kitöltött jelentkezési lappal lehet jelentkezni. Az előadások hossza 20 perc, amit 10 perc vita követ. Jelentkezési határidő: 2012. május 15. Az előadásvázlatokat az alábbi email-címre várjuk: kolozsvarikonferencia@yahoo.com A teljes konferencia-felhívás itt olvasható.

 

Munkatársaink új könyvei

Bartha Csilla--Nádor Orsolya--Péntek János szerk.: Nyelv és oktatás kisebbségben. Kárpát-medencei körkép. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2011. Az elmúlt években számtalan politikai és civil kezdeményezés foglalkozott a kisebbségi nyelvek oktatásának jogi szabályozásával, aminek hosszabb távon lehetnek hatásai a régió országainak de facto nyelvi sokszínűségére. Bár a társadalmi és ideológiai környezet jelentősen megváltozott a kommunista rezsimek bukása óta, a nyelvi sokszínűséget, az elvárt 1+2 nyelv kisebbségi szempontból aligha problémamentes ismeretét, különösen pedig az ún. európai többnyelvűséget csak a kelet-európai nyelvi kontextus ismeretében lehet árnyaltan értelmezni. A kötetünkbe foglalt tanulmányok a Kárpát-medencei kisebbségi régiók magyar nyelvű oktatását mutatják be, összehangolt tervezés és bizonyos mértékben egységes szempontok szerint. A kötet tanulmányaival, valamint a további tájékozódást segítő bibliográfiákkal szeretnénk a kutatóközösség, a szakpolitika és a nyelvi kisebbségi kérdésekben érintett csoportok és szervezeteik számára a régió magyar nyelvi kisebbségeire, a szóban forgó országok kisebbségi magyar oktatásának változó helyzetére vonatkozó jelenlegi tudást egységes keretben rendszerezni és elérhetővé tenni, hozzájárulva azoknak az ideológiáknak és téves koncepcióknak a lebontásához is, melyek ma hatással vannak az oktatási rendszerekre, a(z) (anya)nyelvoktatási elvekre és cselekvési tervekre, továbbá befolyásolhatják az egyéni és családi nyelv- és iskolaválasztási döntéseket. (Részlet a kötet előszavából)

 

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöksége és kutatóintézetének nyelvészeti munkacsoportja emlékkonferenciát szervez, 2012. március 3-án, szombaton, 10 órától az EME Napoca/Jókai utca 2-4. szám alatti székházának előadótermében Szabó T. Attila, az erdélyi névtani iskola megteremtője címmel. Ennek keretében bemutatják a Budapesten megjelent Szabó T. Attila erdélyi történeti helynévgyűjtése című könyvsorozatot. A konferenciát követően koszorúzásra kerül sor Szabó T. Attila sírjánál a Házsongárdi temetőben.

 

Munkatársaink új könyvei

Az Ariadné sorozat és a Termini Kutatóhálózat legújabb köteteit mutatták be 2012. január 26-án, csütörtökön délután 6 órától a kolozsvári magyar főkonzulátus udvari termében. A Termini-hálózatról Péntek János professzor, az MTA külső tagja tartott vetített képes előadást. A kutatóhálózat jubileumi tanulmánykötetét (A Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat tíz éve) Benő Attila egyetemi docens, társszerkesztő ismertette. Ugyanekkor került bemutatásra Benő Attila (A dolgok másik neve) és Péntek János (Változó korunk - változó nyelvünk) újabb kötete. Az Ariadné sorozat két legújabb kötetét Rigán Lóránd és Keszeg Anna ismertte. A rendezvényről beszámoló olvasható a Szabadság (http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/69148) és a Krónika (http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=59979) c. napilapokban, valamint a Transindex hírportálon (http://eletmod.transindex.ro/?cikk=16423).

 

Péntek János Doctor Honoris Causa kitüntetésben részesült

2011. június 4-én a Debreceni Egyetem doktor- és díszdoktoravató ünnepi tanácsülés keretében Péntek Jánosnak a Doctor Honoris Causa kitüntető címet adományozta, az indoklás szerint "a nyelvtudomány területén elért kimagasló eredményeiért, a határainkon túli magyar tudományos élet szervezésében mutatott teljesítményéért, intézményeink együttműködésének fejlesztéséért." Kolozsvár, 2011. június 7.

 

Magyarul vagy románul? - Milyen nyelven tanuljon a gyermek?

Kedves Szülő! Mielőtt döntene ebben a kérdésben, amely egy életre meghatározó lehet gyermeke számára, kérem, olvassa el, és gondolja végig alaposan, mi nekem erről a véleményem szülőként, tanárként, a hazai nyelvi helyzettel foglalkozó kutatóként. A magyar nyelv még Romániában sem értéktelenebb a románnál: a román a románok anyanyelve, a magyar a magyaroké. Akinek magyar az anyanyelve, annak az még értékesebb, fontosabb is minden más nyelvnél. Fontos és értékes, mert elődeink évszázadok alatt kiművelték, mindenre alkalmassá tették, amire az embernek szüksége lehet, amikor beszél, olvas vagy ír. A román hivatalos nyelve az országnak, a magyar az ország legnagyobb kisebbségének nyelve, a mi nyelvünk. A Székelyföldön a legtöbben ezt a nyelvet beszélik, Erdélyben a lakosság 20%-a, azaz minden 5. ember. Mellettünk itt van Magyarország és itt vannak a többi Kárpát-medencei magyarok. A Kárpát-medencében éppen mi, a magyar anyanyelvűek vagyunk a legtöbben. Az pedig, hogy többen leszünk-e a jövőben vagy kevesebben, az is éppen szülői döntéseken múlik. Országunkban a magyar nyelv használatának széleskörű, törvények által biztosított lehetőségei vannak éppen az oktatásban, az egyházak életében, a tudományos életben, a közigazgatásban, a közéletben. Fontos tudnia, hogy a magyar nyelvű oktatást, a magyar iskolákat a magyar állam és az erdélyi civil szervezetek is jelentősen támogatják ösztöndíjakkal, tanulmányi kirándulásokkal, anyanyelvi versenyekkel és táborokkal. A szorgalmas, tehetséges gyermekeket különösen. Ha gyermeke a magyar nyelvet tanulta meg elsőként beszélni, akkor írni-olvasni is könnyebben megtanul ezen a nyelven. Az olvasással pedig megismeri ősei történelmét, a magyar irodalmat, mindannyiunk közös kincsét: a magyar kultúrát, szülei vallását. Az anyanyelv tanulása nem ér véget az elemi vagy általános iskolában, a középiskolai és egyetemi tanulmányok során válik magabiztossá, kellően gazdaggá. Ha gyermeke ezen a nyelven tanul, gyorsabban, pontosabban szerzi meg ismereteit, és amit megtanul, az emlékezetében is inkább megmarad. Igaz: itt a mi szülőföldünkön fontos a román nyelv megtanulása és ismerete is. Két nyelv még több lehetőséget biztosít újabb ismeretek megszerzésére, szakmák megtanulására. Arra is, hogy eligazodhassunk a mindennapi életben: a hivatalokban, az üzletekben, utazás közben. Hogy beszélni tudjunk szomszédainkkal vagy azokkal, akikkel találkozunk, megismerkedünk. De ahhoz, hogy a gyermek megtanuljon románul, nem szükséges román tagozatra, román iskolába járnia. Azt saját szorgalmából és a magyar iskolában is megtanulhatja, és mindenütt gyakorolhatja. És a román nyelvet is nagyon jól meg kell tanulni: sokféle változatában: ahogy az utcán beszélik, ahogy a könyvekben írják, ahogy a televízió közvetíti műsorait. Csak ez a mélyebb és változataiban kiterjedtebb nyelvismeret válik igazán hasznossá, értékessé az életben. A két nyelv ismeretének, a kétnyelvűségnek akkor van igazi haszna, ha mindkét nyelvben magas szintű, és ha annak az alapja az anyanyelv: ahogy otthon beszélik, és ahogy közös változatában a legtöbb magyar ember írja és beszéli. Ez az ismeret, ennek mindennapos használata tarthat csak meg bennünket műveltségünkben, magyarságunkban. Ennek alapján, ehhez hozzáadva kell megtanulni, és használni a román nyelvet. És lehetőség szerint más nyelveket is. Ha Önöknek, a két szülőnek különböző az anyanyelve, akkor a gyermek bizonyára párhuzamosan mindkét nyelven megtanult beszélni. Ilyen esetben az a jó, ha a gyermek a továbbiakban is megmarad mindkét nyelvben. Ezt úgy lehet elérni, ha az egyik oktatási ciklust az egyik, a másikat a másik nyelven végzi. Még ilyenkor is jobb a magyarral kezdeni, az alsó tagozatra (I-IV. osztály) magyar osztályba íratni a gyermeket, hiszen ott a román órákon románul is megtanul írni-olvasni, és később nem okoz számára nagy nehézséget, hogy románra váltson. Ha viszont ezt kihagyja, már nem tud visszatérni a magyar nyelvű íráshoz, olvasáshoz. Sok minden nem igaz abból, amit mások tanácsolnak, még ha jó szándékkal teszik is. Nem igaz az, hogy aki románul tanul, jobban boldogul az iskolában és később az életben. Ellenkezőleg: tudományosan is igazolták, hogy a második nyelven nehezebb az előrehaladás az iskolában. A magyar nyelven való tanulásnak pedig javultak a lehetőségei, lényegesen megnőttek az esélyei: folyamatosan bővül a szakoktatás és a magyar egyetemi hálózat. Abból pedig senkinek nincs hátránya, ha tanulmányait végig anyanyelvén folytatja. Nem igaz, hogy a magyar nyelv jelenti a terhet, egy tantárggyal többet az iskolában, megnövelve a heti órák számát, a vizsgák számát. Gyermekeink számára ez az a tantárgy, amellyel megalapozzák anyanyelvi műveltségüket, minden egyéb iskolai tanulásnak az alapja. A magyarok számára a román nyelv és irodalom jelenti a többletet, ezt azonban jó lehetőségnek kell tekinteni, és vállalnia kell minden Romániában élő magyar gyermeknek, éppen azért, hogy több lehessen, hogy semmi ne jelentsen számára akadályt. Igaz viszont, hogy aki már kisgyermek korában román iskolába kerül, az sohasem tanul meg rendesen magyarul: nem fog tudni írni, kín lesz számára az olvasás. Igaz viszont, hogy nehezebben boldogul majd más iskolai tantárgyakkal is. Igaz viszont, hogy az eredeti magyar nyelvtudása is megkophat az idő múlásával, lassan azt is elfelejti, amit kisgyermekként megtanult. Igaz viszont, hogy ebben a 2. nyelvben kevésbé lesz magabiztos, egyéniségében is bizonytalanná válhat. Igaz viszont, hogy a jobban ismert és beszélt 2. nyelv eltávolíthatja magyar rokonaitól, ismerőseitől, átvezetheti a másik nyelvet beszélők társaságába. És igaz az is, hogy az új nyelv és az új kapcsolatok meggyengíthetik magyar tudatát: teljesen felcserélheti nyelvét, feladhatja magyarságát. Mi tehát a nyeresége annak, ha gyermeke magyar nyelven tanul? Teljes értékű ember lehet, megmarad a magyar nyelvben és a mi kultúránkban, magyarságában. Tökéletesen megtanulhat románul és más idegen nyelveken is. Szakmákat tanulhat, egyetemen tanulhat. A magyar nyelvet szeretni lehet. A magyar nyelvet szeretni kell! Mi történik, ha a román nyelvű tanulást választja? Akkor is teljes értékű ember lehet, de számolni kell azzal, hogy eltávolodik a magyar nyelvtől, ő vagy gyermekei már könnyebben cserélik fel magyar nyelvüket, vallásukat, nemzetiségüket a többségire, a románra. Vigyázzon gyermekére! Most helyette dönt: döntsön okosan, döntsön felelősen! Kolozsvár, 2011. január 22. Péntek János

 

Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények

A Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények szerkesztősége beleegyezett, hogy a SZTANYI honlapján az interneten is megjelenítsük a folyóiratot. A folyóirat 2004-től van meg elektronikus formában. A korábbi, 1996-2004-es évfolyamokat utólag digitalizáltuk. Ezek itt érhetők el. A Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények a Román Akadémia kiadványa.

 

Romániai állami intézménynevek magyarul

A www.nyelvijogok.ro honlap kezdeményezésére a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet közremuködésével elkészítettük a 2008. év legvégén felálló új kormány és államigazgatási rendszer intézményneveinek magyar fordítását. A mintegy kétszáz intézményt felsoroló listában szerepeltetjük a minisztériumokat és kormányszerveket; a végrehajtó hatalomtól független országos állami intézményeket; a minisztériumoknak alárendelt fontosabb országos intézményeket, illetve a megyei, regionális államigazgatási szerveket. A kiadvány itt érhető el.

 

Könyvbemutató

A Kolozsvári Akadémiai Bizottság Nyelvtudományi Szakbizottságának szervezésében könyvbemutatóra kerül sor december 10-én, szerdán délután 17 órától a KAB székházában (Ion Ghica/ Tamás András utca 12.). A következo munkákat ismertetik és méltatják: 1. Ferdinec Csilla (szerk).: Értékek, dimenziók a magyarságkutatásban. MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság, Budapest, 2008. 2. Fazakas Emese: A magyar nyelv kis történeti nyelvtana. Egyetemi Műhely Kiadó, Kolozsvár, 2008. 3. Benő Attila: Kontaktológia. A nyelvi kapcsolatok alapfogalmai. Egyetemi Műhely Kiadó, Kolozsvár, 2008. 4. Fazakas Emese-Somai József: Magyar-román közgazdasági szótár. Romániai Magyar Közgazdászok Társasága, Kolozsvár, 2008. 5. Benő Attila-Sárosi-Mardírosz Krisztina (szerk.): Román-magyar oktatásterminológiai szótár. AESZ-füzetek 12. Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2008. 6. Zsemlyei Borbála (szerk.): Anyanyelvünkért - Dsida Jenő nyelvművelő rovata a Keleti Újságban. Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2008.

 

A magyar nyelvészeti kutatások újabb eredményei

Kolozsvár, 2008. május 23–24. Tudományos tanácskozás A konferenciát a BBTE BTK Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszéke és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Nyelvtudományi Szakbizottsága szervezi kettős céllal: célja egyrészt az erdélyi tudományosság, az erdélyi nyelvészeti kutatások aktuális állásának megismertetése a szélesebb publikummal, másrészt – a belterjességet elkerülendő – fórumot biztosítani a magyarországi szakmai műhelyekben folyó kutatások szélesebb körben való megismertetésének is. Ennek ösztönző hatása lehet a fiatal erdélyi kutatók szakmai tájékozódására és a kutatócsoportok, műhelyek közvetlen együttműködésére. Ha az erdélyi és magyarországi nyelvészeti kutatások spektrumán végigtekintünk, szembeötlő, hogy a nyelvtudomány bizonyos területein (pl. nyelvtörténet, kontaktológia, dialektológia, névtan stb.) jelentős és nemzetközi viszonylatban is versenyképes eredményeket mutathatunk fel Erdélyben, míg a nyelvészet más területei (pl. a generatív és egyéb formális és elméleti nyelvészeti irányzatok, textológia, lexikográfia stb.) olyan mértékben alulreprezentáltak, hogy erdélyi kutatói közösségről esetükben nem is beszélhetünk. A konferencia lehetőséget kíván teremteni arra, hogy elsősorban ez utóbbi témakörökben a kutatók betekinthessenek egyes műhelyek munkájának részleteibe, és hogy megismerjék azok kutatási területeit, kérdéseit, módszereit. A konferencia célja tehát, hogy lehetőséget teremtsen a nyelvészet területén végzett magas szintű kutatások bemutatására, a különböző témákban felmerülő kutatási kérdések és problémák megvitatására. Ennek értelmében szeretnénk, a jelentkezett előadók műhelyeket (intézményeket, tanszékeket, kutatócsoportokat) képviselnének, és – ha van rá mód – azt is jelezik, hogyan tudnak bevonni saját műhelyük, kutatócsoportjuk munkájába erdélyi kutatókat, fiatalokat, a szorosabb együttműködésnek milyen lehetőségeit látják.

 

Konferencia

A magyar nyelv határhelyzetben. Kolozsvári konferencia a Socrates program keretében, 2006. március 3-4. Szervezők: Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány és Szabó T. Attila Nyelvi Intézet A konferencia programja letölthető itt.

 

Helyzetfelmérés

A 20. század jelentős részében a peremrégiók kiszorultak az Akadémia hatásköréből, a magyar nyelvi kodifikációból, önálló nyelvi tervezésre sem volt lehetőségük, az anyanyelvi oktatás, a közéleti és főképpen a hivatalos nyelvhasználat pedig csak szűk körre korlátozódott. Romániában az utóbbi évtized viszonylag kedvezőnek tekinthető változásai kitágították a nyelvhasználat körét: van közéleti nyelvhasználat, kisebbségi intézmények használják széles körben a magyar nyelvet és a szakmai nyelvváltozatok jelentős részét, és megnyílt a jogi lehetősége a magyar nyelv hivatali és hivatalos használatának is az önkormányzatok széles körében.         Ezek az új lehetőségek azonban felszínre hozták a gondokat is. Lépten-nyomon tapasztalható a kisebbségi magyar nyelv nyilvános használatában megmutatkozó bizonytalanság, következetlenség, az államnyelv erőteljes hatása, a kodifikált közigazgatási, jogi szókincs létének és meghonosodásának hiánya, a szaknyelvek kidolgozatlansága a tankönyvekben és a szakszövegekben, a közérdekű fordítási szövegek kifogásolható, néha botrányos minősége, a nyelvi jogokkal kapcsolatos tájékozatlanság. Mindez szükségessé teszi egy erdélyi magyar nyelvi intézet létrehozását. Ezt az igényt az a mindennapi tapasztalat is igazolja, hogy intézmények, szerkesztőségek, magánszemélyek naponta fordulnak nyelvi tanácsadásért vagy szakmai közreműködésért a kolozsvári Babes–Bolyai egyetemi magyar nyelvi tanszékhez és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) sepsiszentgyörgyi irodájához. Ezek az intézmények ezt a gyakorlati feladatot nem képesek sem felvállalni, sem ellátni: az egyiknek fő feladata az egyetemi képzés és a magas szintű kutatás, a másiké pedig az anyanyelvi mozgalom szervezése, szakmai irányítása.