SzTANyI
RO   EN | SzTANyI | Szabó T. AttilaGo | TevékenységünkGo | MunkatársainkGo | PartnerintézményekGo |
Kezdőoldal
Helyzetfelmérés
Feladatvállalás
Elérhetőség
 
Az erdélyi nyelvtudomány története
Saját kiadványok
Letölthető publikációk
  Kezdőoldal

 
Az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottsága Nyelvtudományi Szakbizottságának megbízásából a nagyváradi Europrint jelentette meg az Erdélyi Magyar Nyelvészek sorozat Márton Gyulának szentelt 2. számát (ebben az évben van Márton Gyula születésének 100., halálának 40. évfordulója). A kiadványt Kádár Edit, a KAB Nyelvtudományi Szakbizottságának elnöke szerkesztette. A Márton Gyulára emlékező tanulmányt Péntek János írta, az életmű-bibliográfiát Czégényi Dóra és Kádár Edit állította össze. Halála évfordulóján, április 4-én, volt tanítványai, valamint a kolozsvári tanszék mostani munkatársai sírjánál emlékeztek rá, a Házsongárdi temetőben, május 6-án pedig Zilahon volt emlékkonferencia, a most megjelent füzetet is ott mutatták be, május 7-én szülőfalujában, a szilágysági Nagymonban emléktáblát avattak tiszteletére.

 

 
A Romániai Írószövetség Kolozsvári Társasága szervezésében március 26-án, csütörtökön 12 órakor, a Társaság székhelyén bemutatták a Magyar-román kulturális szótárat (Dicţionarul cultural maghiar-român). (Szerkesztők: Benő Attila és Péntek János, munkatársak: Bartha Katalin Ágnes, Karácsonyi Zsolt, Kötő József, Máthé Dénes, Németh Boglárka, Sárosi-Márdírosz Krisztina, Weisz Attila). Ugyanakkor a mű mintegy folytatása a 2009-ben megjelent, Román-magyar kulturális szótár című munkának.

 

 
Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusán 2015. március 18-án, szerdán, 17.00 órától bemutatásra kerülnek a következő kötetek: Sorbán Angella: Kisebbség és kétnyelvűség. A kétnyelvűség szociológiai aspektusai az oktatásban és a munkaerőpiacon (bemutatja Péntek János professzor, a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet szakmai igazgatója); Gróf Annamária, N. Császi Ildikó, Szoták Szilvia (szerk.): Sokszínű nyelvészet - nyelvi sokszínűség a 21. század elején. Írások Kolláth Anna tiszteletére (bemutatja Szoták Szilvia, a Termini Egyesület elnöke), Benő Attila: Kontaktusjelenségek az erdélyi magyar nyelvváltozatokban (bemutatja Máthé Dénes egyetemi docens). A rendezvény keretében Bencze Lóránt professzor, igazgató bemutatja a Magyar Nyelvstratégiai Intézetet, és sor kerül a Magyar Nyelvstratégiai Intézet és a Termini Egyesület együttműködési megállapodásának ünnepélyes aláírására.

 

 
A Magyar-román kulturális szótár (Dicţionar cultural maghiar-român) bemutatásra került Bukarestben a Balassi Intézetben

2014. május 8-án, csütörtökön 19.00-tól a Balassi Intézet - Bukaresti Magyar Intézetben (Gina Patrichi utca 8.) bemutatatták a 2013-ban megjelent Magyar-román kulturális szótárat (Dicţionar cultural maghiar-român). A könyvbemutatón jelen volt Péntek János és Benő Attila, nyelvészek, a szótár szerkesztői. Beszélgetőtársuk volt George Volceanov, műfordító, szerkesztő.

 

 
A DICȚIONAR CULTURAL MAGHIAR-ROMÂN (MAGYAR-ROMÁN KULTURÁLIS SZÓTÁR) című kiadványunkat mutatták be november 27-én, szerdán délután 6 órától a kolozsvári magyar főkonzulátus rendezvénytermében (Főtér 23. szám, belső udvar). Köszöntőt mondott Magdó János főkonzul. A kötetet bemutatta Kötő József és Lucian Nastasă, valamint a szerkesztők, Benő Attila és Péntek János.

 

 
Párizsban tanácskozott az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat
November 23-án Párizsban tartották az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat (European Language Equality Network - a továbbiakban ELEN) éves közgyűlését. Az Európai Parlament és az ENSZ bizottságaival kapcsolatban álló európai szintű nemzetközi civil szervezet ülésén jelen volt Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, valamint Benő Attila, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének (AESZ) képviselője, a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet ügyvezetője.Az ELEN éves közgyűlésén Európa különböző országaiban élő nemzeti közösségek képviselői voltak jelen. A szervezet jelenleg 42 nyelvi közösséget képvisel 21 európai országból. A mintegy 40 fős közgyűlésen az ELEN elnöke, Jean-Marie Woehrling, Davyth Hicks és Paul Bilbao alelnökök beszámoltak a szervezet éves munkájáról, kiemelve az Európai Parlament által nagy többséggel elfogadott, a veszélyeztetett európai nyelvekre vonatkozó jelentés sikerét. Az ELEN cselekvően részt vett az Európai Parlament őshonos nemzeti kisebbségekkel, valamint a regionális nyelvekkel foglalkozó parlamenti csoport tevékenységében is. A következő év tervei közt szerepel a hálózat további szélesítése, a szervezet további erősítése, valamint az ENSZ és az UNESCO bizottságaival való kapcsolat rendszeresítése. Az ELEN célja továbbra is az, hogy védje az egyes államhatárokon belül létező kisebbségi nyelveket, és a döntéshozó szervek figyelmét felhívja arra, hogy az alapvető emberi jogok és az Európai Unió alapelvei közé tartozik ezek megőrzése.A közgyűlés keretében három műhelymunka keretében fogalmazták meg a résztvevők az ELEN további munkájára vonatkozó javaslatokat a katalán, baszk és más, az Ibériai-félszigeten létező nyelvekre, a magyar nyelvre, valamint a Franciaországban létező kisebbségi nyelvekre vonatkozóan. A magyar nyelv védelme kapcsán Sándor Krisztina, Benő Attila, valamint a Kétnyelvű Dél-Szlovákia Mozgalom képviselői javaslataikban a következőket fogalmazták meg: a magyar nyelv hivatalos nyelvként való elismerése ott, ahol a magyar közösség jelen van; a tagállamokban létező érvényes nyelvi törvények tiszteletben tartása és alkalmazásának felügyelete; az államnyelv második nyelvként való tanítása a többségtől eltérő nemzeti közösségek tagjai számára; annak hangsúlyozása, hogy bár a nemzetközi egyezményeket és ajánlásokat minden tagállam aláírta, azok nem mindig kötelező jellegűek, és így betartásuk az egyes kormányok jóindulatától függ; a kétnyelvű közigazgatás népszerűsítése helyi és regionális szinten, a teljes lakosság számára.A műhelymunkák összegzése után a közgyűlés a jövő évi kisebbségvédelmi munkaterv és közgyűlés időpontjának elfogadásával ért véget.

 

 
Az Akadémián október 18-án megrendezett A félezer éves magyar orvosi nyelv című konferencián az MTA Kolozsvári Területi Bizottsága és a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat képviseletében részt vett, és felszólalt Péntek János. Köszöntésének szövegét csatoljuk.

 

 
Az Akadémián október 18-án megrendezett A félezer éves magyar orvosi nyelv című konferencián az MTA Kolozsvári Területi Bizottsága és a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat képviseletében részt vett, és felszólalt Péntek János. Köszöntésének szövegét csatoljuk.

 

 
A magyar kultúra iránt érdeklődő román nagyközönség tájékozódását szolgálja az a magyar-román kulturális szótár, amelyet az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége adott ki Dic?ionar cultural maghiar-român. Ghid de orientare în cultura maghiară cotidiană címmel. A szótár, amely első ebben a témában, és amely párja a magyaroknak a román kultúrában való tájékozódását segítő, 2009-ben kiadott Román-magyar szótárnak, a Szabó T. Attila Nyelvi Intézetben készült, Benő Attila és Péntek János szerkesztette.

 

 
Tóth Szergej szerkesztésében megjelent: Társadalmi változások - nyelvi változások. Alkalmazott nyelvészeti kutatások a Kárpát-medencében. A XXII. MANYE Kongresszus előadásai. Szeged, 2012. április 12-14. (A MANYE Kongresszusok előadásai 9.) MANYE - Szegedi Egyetemi Kiadó Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Budapest-Szeged, 2013. http://mek.oszk.hu/11700/11730/ A kötetben Péntek János plenáris eloadásának szövege: Változások a változatosságban. A nyelvváltozatok és beszélőik az "átmenetek" korában. 25--31.

 

 
Köszöntő kötet jelent meg Szilágyi N. Sándor nyelvészprofesszor tiszteletére "... hogy legyen a víznek lefolyása ..." címmel. A kötet szerkesztői: Benő Attila, Fazakas Emese, Kádár Edit. (Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár).

 

 
Péntek Jánost, a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet szakmai vezetőjét 2012. november 2-án Bethlen Gábor-díjjal tüntették ki Budapesten. A díjátadásra ünnepélyes keretek között az Uránia Nemzeti Filmszínház dísztermében került sor. Laudációt mondott Kiss Jenő akadémikus. (A laudáció itt olvasható.)

 

 
Szakmai találkozó
2012. november 5-6-án Budapesten tartották szokásos évi szakmai találkozójukat a Termini Magyar Nyelvészeti Kutatóhálózat tagjai. A 2001-ben akadémiai kezdeményezésre létrejött Termini a Magyarországgal szomszédos államokban működő nyelvészeti kutatóműhelyek virtuális ernyőszervezete. A fórumon részt vevő nyelvészek aktuális nemzetpolitikai és nyelvtudományi kérdéseket vitattak meg, továbbá tárgyaltak a következő évi együttműködés lehetőségeiről, szakmai kereteiről. E tekintetben kiemelten foglalkoztak a határon túli magyar nyelvváltozatok sajátos elemeit összegyűjtő internetes szótári adatbázis (http://ht.nytud.hu/htonline/present.php?action=szohatartalanitas) folyamatos fejlesztéséről. A találkozón tájékoztató hangzott el az aktuális romániai és szlovákiai nyelvi jogi helyzetről, valamint az ukrajnai parlamenti választások és az idén elfogadott új ukrán nyelvtörvény nyelvpolitikai vonatkozásairól. Az, hogy változatlan formában marad-e hatályban és alkalmazásra kerül-e az állami nyelvpolitika alapjait rögzítő ukrajnai jogszabály, vagy szűkítik a kisebbségi nyelvhasználat jogi kereteit, jelentős mértékben az október 28-án szervezett választások után felálló új kijevi parlamenttől és kormánytól függ.

Szó esett a szlovákiai magyar hivatali terminológia egységesítését célzó munkálatokról, bemutatásra került az idén nyáron elkészült terminológiai szótár. A Termini Kutatóhálózat tagjai konstatálták, hogy bár a Kárpát-medence nyelvészeti kutatóállomásainak hálózatát, a külhoni magyar nyelvészek között kialakult szakmai együttműködést az MTA követendő példaként állítja más tudományterületek képviselői elé, a Termini, illetve az egyes régiókban működő, a hálózatot alkotó műhelyek (a Gramma Nyelvi Iroda kivételével) nem szerepelnek a nemzetpolitika által támogatásra érdemesnek tartott nemzeti jelentőségű intézmények között, a szakpolitika nem tekinti szakmai partnernek a kutatóhálózatot.

A kutatóhálózat tagjai egyetértettek abban, hogy a Termini - az évek óta folyó nyelvtudományi kutatásaik során összegyűjtött tudásanyagra és tapasztalatokra alapozva - folyamatosan és rendszeresen reagál az aktuális nyelvpolitikai eseményekre, és kész az együttműködésre a magyarországi nemzetpolitika szereplőivel egy nyelvstratégia szakmai kidolgozása, nyelvpolitikai döntések szakmai megalapozása és előkészítése terén.

A rendezvényt a magyarországi Külügyminisztérium támogatta.

 

 
Tisztelt Nyelvtársaink!
Kedves Barátaink!


Feltesszük a SZTANYI honlapjára a Magyar Országgyűlés 66/2011-es határozatát. Ez a határozat november 13-át, azt a napot, amelyen 1844-ben hivatalossá nyilváníttatott a magyar nyelv. És ugyancsak ez volt az az év, amikor itt Erdélyben az Unitárius Egyház korondi zsinatán Brassai Sámuel elfogadtatta, hogy magyar legyen az oktatás nyelve.
Ugyanakkor sajnálattal kell megállapítanunk, hogy ennek a határozatnak a 3. pontjával távolról sincs összhangban a Bethlen Gábor Alap listája, amely a támogatáspolitika erdélyi kedvezményezett intézményeit tartalmazza, azon nem szerepel sem az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, sem a vele közös adminisztrációban, azonos célokat felvállaló Szabó T. Attila Nyelvi Intézet. Nem ismerjük azokat a kritériumokat, amelyek alapján mi nem kerülhetünk bele még az 56-os toplistába sem. Közzétesszük ezt a listát is. Lehet, túlértékeljük saját munkánkat: mindenképpen úgy véljük, hogy az, amit végeztünk és végzünk, tartalmában és hatásában olyan, hogy elfogulatlanabb értékelés az első 10-15-be is besorolhatna.

Péntek János

 

 
66/2011. (IX. 29.) OGY határozat a magyar nyelv napjáról

1. Az Országgyűlés, felismerve azt, hogy a magyar nemzet összetartozását legfőbb szellemi kulturális örökségünk, nemzeti nyelvünk fejezi ki legjobban - tiszteletben tartva hazánk hagyományos nyelvi sokszínűségét, egyben felelősséget vállalva a kisebbségek nyelvhasználatának jogáért -, a nemzet fejlődését és hagyományainak őrzését egyaránt szolgáló magyar nyelv iránti megbecsülésének kifejezése érdekében a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvény, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi II. törvénycikk elfogadásának napját, november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánítja.
2. Az Országgyűlés felhívja az intézményeket, szervezeteket, és egyúttal felkéri a polgárokat, hogy a nemzeti kulturális örökségünk talpkövének számító nemzeti nyelvünk megbecsülésének kinyilvánításaként 2011-től kezdve ezt a napot közösen, méltó keretek között ünnepeljék meg.
3. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a hazai és a külhoni magyar tudományos élet szereplői, az egyházak és a civil szervezetek bevonásával vizsgálja meg nemzeti nyelvünk használatának helyzetét, ennek alapján készítsen elő intézkedési tervet nyelvünk értékeinek védelme, korszerű továbbfejlesztése és népszerűsítése céljából, s erről 2012. június 30-ig tájékoztassa az Országgyűlést.
4. Ez az országgyűlési határozat a közzétételt követő napon lép hatályba.

 

 
Erdélyi nemzeti jelentőségű intézmények
Erdély
Nemzeti jelentőségű intézmények
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és Partiumi Keresztény Egyetem -- működés
Protestáns Teológiai Intézet -- működés
Mezőségi Szórványkollégium, Válaszút -- szórv. Kollégium
Mezőségi Téka Szórványkollégium, Szamosújvár -- szórv. Kollégium
Bástya Kollégium, Vice -- szórv. Kollégium
Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) -- működés+program
Házsongárd Alapítvány -- működés+program
Romániai Magyar Pedagógus Szövetség -- működés+program
Szent Ferenc Alapítvány -- működés+program
Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (+ Fiókok) -- működés+program
Kincses Kolozsvár (Kolozsvári Magyar Napok) -- program
11 intézmény
Nemzeti jelentőségű programok (meghívásos pályázatként meghirdetve)
Jelentős szakmai és kulturális intézmények működésének támogatási programja -- működés+program
Szórványkollégiumi programok (kollégium+iskolabusz) -- működés+program
Felsőoktatási háttérintézmények támogatási programja (BBTE, MOGYE, MME) -- működés+program
Kulturális és tudományos médiatámogatási program -- működés+program
Színházak, bábszínházak, néptáncegyüttesek támogatási programja -- működés+program
Nemzeti jelentőségű intézmény és program: összesen 16 db


Meghirdették az erdélyi nemzeti jelentőségű programokat a Máért szórvány szakbizottsága idei első ülésén. A budapesti tanácskozáson szó volt a külhoni magyar óvodák éve programról, és a csángó oktatási program körül kialakult vitás kérdésekről is, Lélfai Koppány a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezetője pedig az elmúlt időszak főbb változásairól számolt be. Kántor Zoltán, a nemzetpolitikai kutatóintézet igazgatója bemutatta a 2012 - A külhoni magyar óvodák éve program szakmai hátterét, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár pedig a csángó oktatási program körüli vitás kérdésekről számolt be.

A résztvevőket a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által kedden meghirdetett erdélyi meghívásos pályázatokról is tájékoztatták. A meghívásos pályázati felhívások célja azon kiemelt nemzeti jelentőségű szervezetek, intézmények, illetve programok támogatása, amelyek különösen nagy hangsúlyt fektetnek az erdélyi magyarság önazonosságának megőrzésére - áll a dokumentumban.

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. erdélyi nemzeti jelentőségű programok keretében felsőoktatási háttérintézmények támogatására (25,2 millió forint keretösszeg), szakmai és kulturális szervezetek támogatására (64,5 millió forint keretösszeg); médiatámogatási program keretében kiadványok, folyóiratok, szaklapok megjelentetésére (15 millió Ft keretösszeg) írt ki pályázatot. Felhívást tettek közzé színházak, bábszínházak, táncegyüttesek támogatására (51,5 millió forint keretösszeg) szórványkollégiumok működtetésének és/vagy programjainak, illetve iskolabusz program támogatására (38,6 millió forint keretösszeg). A pályázatokat postai úton lehet az alapkezelőhöz, illetve az erdélyi kirendeltséghez eljuttatni 2012. április 2. és 2012. május 7. között

Meghívásos pályázati kiírás

Jelen pályázat célja Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása, magyar nemzeti azonosságtudatának megerősítése az oktatás és a kultúra támogatása jegyében.
A felhívás a magyarság összetartozása jegyében értékteremtő, konkrét szellemi és/vagy tárgyi eredményt felmutatni tudó programok megvalósítására kíván ösztönözni, e célokat tükröző pályázatok támogatásával.


A pályázati felhívás tárgya:

Romániai illetőségű, a határon túli magyar közösségfejlesztésben és kulturális tevékenységben meghatározó szerepet vállaló intézmények működésének és/vagy programjainak támogatása.

A pályázatra meghívott intézmények:
András Alapítvány
Barabás Miklós Céh
Bernády Alapítvány
Diakónia Keresztyén Alapítvány
Erdélyi Kárpát Egyesület
Erdélyi Kézmíves Céh
Erdélyi Magyar Adatbank
Erdélyi Magyar Filmszövetség
Erdélyi Magyar Írók Ligája
Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság
Erdély Mentőcsoport
Gondviselés Segélyszervezet
Heltai Gáspár Alapítvány
Jakabffy Elemér Alapítvány
Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság
Kriterion Közművelődési Alapítvány
Kolozsvári Magyar Diákszövetség
Kolozsvár Társaság
Kriza János Néprajzi Társaság
Lasarus Alapítvány
Magyar Ifjúsági Tanács
Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet
Partiumi Magyar Művelődési Céh
Pósta Béla Egyesület
Romániai Falugondnokságok Szövetsége
Romániai Magyar Dalos Szövetség
Romániai Magyar Gazdák Egyesülete
Romániai Magyar Közgazdász Társaság
Romániai Magyar Néptánc Egyesület
Romániai Magyar Zenetársaság
Szeret Klézse Alapítvány
Teleki Téka Alapítvány
Tranzit Ház
33 intézmény
Jelen pályázati felhívásban csak a felsorolt szervezetek nyújthatnak be pályázatot.


A pályázati felhívás tárgya:
Romániai illetőségű, a magyar nyelvű felsőoktatáshoz kapcsolódó háttérintézmények működésének és/vagy programjainak támogatása

A pályázatra meghívott intézmények:
Apáthy István Egyesület
Bolyai Társaság-Kolozsvár
Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság
Entz Géza Alapítvány
Farkas Gyula Egyesület
Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet
Marosvásárhelyi Tanító- és Kántorképző
Medea Egyesület
POLITEIA Egyesület
Pro Oeconomica Egyesület
Pro Philosophia Alapítvány
Studium Alapítvány
12 intézmény

Jelen pályázati felhívásban csak a felsorolt szervezetek nyújthatnak be pályázatot.

Összesen kiemelt intézmény normative támogatásra és meghívásos támogatásra 56

Regionális meghívásos pályázati kiírás (itt nincs reánk vonatkozó téma!)

Meghívásos pályázati felhívás nemzetpolitikai jelentőségű programok támogatására:


1. az erdélyi nemzeti jelentőségű kulturális és médiatámogatási program keretében kiadványok, folyóiratok, szaklapok megjelentetésére

2. az erdélyi nemzeti jelentőségű programok keretében színházak, bábszínházak, néptáncegyüttesek támogatására

3. az erdélyi nemzeti jelentőségű programok keretében szórványkollégiumok működtetésének támogatására

 

 
Konferencia-felhívás
A BBTE BTK Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszéke, valamint a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Nyelvtudományi Szakbizottsága 2012. július 5-6. között konferenciát szervez Kolozsváron. Idei konferenciánk témája analógia és modern nyelvleírás.

A konferenciára egyoldalas előadásvázlattal és kitöltött jelentkezési lappal lehet jelentkezni. Az előadások hossza 20 perc, amit 10 perc vita követ. Jelentkezési határidő: 2012. május 15. Az előadásvázlatokat az alábbi email-címre várjuk:

kolozsvarikonferencia@yahoo.com

A teljes konferencia-felhívás itt olvasható.

 

 
Munkatársaink új könyvei
Bartha Csilla--Nádor Orsolya--Péntek János szerk.: Nyelv és oktatás kisebbségben. Kárpát-medencei körkép. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2011.

Az elmúlt években számtalan politikai és civil kezdeményezés foglalkozott a kisebbségi nyelvek oktatásának jogi szabályozásával, aminek hosszabb távon lehetnek hatásai a régió országainak de facto nyelvi sokszínűségére. Bár a társadalmi és ideológiai környezet jelentősen megváltozott a kommunista rezsimek bukása óta, a nyelvi sokszínűséget, az elvárt 1+2 nyelv kisebbségi szempontból aligha problémamentes ismeretét, különösen pedig az ún. európai többnyelvűséget csak a kelet-európai nyelvi kontextus ismeretében lehet árnyaltan értelmezni.
A kötetünkbe foglalt tanulmányok a Kárpát-medencei kisebbségi régiók magyar nyelvű oktatását mutatják be, összehangolt tervezés és bizonyos mértékben egységes szempontok szerint.
A kötet tanulmányaival, valamint a további tájékozódást segítő bibliográfiákkal szeretnénk a kutatóközösség, a szakpolitika és a nyelvi kisebbségi kérdésekben érintett csoportok és szervezeteik számára a régió magyar nyelvi kisebbségeire, a szóban forgó országok kisebbségi magyar oktatásának változó helyzetére vonatkozó jelenlegi tudást egységes keretben rendszerezni és elérhetővé tenni, hozzájárulva azoknak az ideológiáknak és téves koncepcióknak a lebontásához is, melyek ma hatással vannak az oktatási rendszerekre, a(z) (anya)nyelvoktatási elvekre és cselekvési tervekre, továbbá befolyásolhatják az egyéni és családi nyelv- és iskolaválasztási döntéseket.

(Részlet a kötet előszavából)

 

 
 
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöksége és kutatóintézetének nyelvészeti munkacsoportja emlékkonferenciát szervez, 2012. március 3-án, szombaton, 10 órától az EME Napoca/Jókai utca 2-4. szám alatti székházának előadótermében Szabó T. Attila, az erdélyi névtani iskola megteremtője címmel. Ennek keretében bemutatják a Budapesten megjelent Szabó T. Attila erdélyi történeti helynévgyűjtése című könyvsorozatot. A konferenciát követően koszorúzásra kerül sor Szabó T. Attila sírjánál a Házsongárdi temetőben.

 

 
Munkatársaink új könyvei
Az Ariadné sorozat és a Termini Kutatóhálózat legújabb köteteit mutatták be 2012. január 26-án, csütörtökön délután 6 órától a kolozsvári magyar főkonzulátus udvari termében. A Termini-hálózatról Péntek János professzor, az MTA külső tagja tartott vetített képes előadást. A kutatóhálózat jubileumi tanulmánykötetét (A Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat tíz éve) Benő Attila egyetemi docens, társszerkesztő ismertette. Ugyanekkor került bemutatásra Benő Attila (A dolgok másik neve) és Péntek János (Változó korunk - változó nyelvünk) újabb kötete. Az Ariadné sorozat két legújabb kötetét Rigán Lóránd és Keszeg Anna ismertte. A rendezvényről beszámoló olvasható a Szabadság (http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/69148) és a Krónika (http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=59979) c. napilapokban, valamint a Transindex hírportálon (http://eletmod.transindex.ro/?cikk=16423).

 

 
Péntek János Doctor Honoris Causa kitüntetésben részesült
2011. június 4-én a Debreceni Egyetem doktor- és díszdoktoravató ünnepi tanácsülés keretében Péntek Jánosnak a Doctor Honoris Causa kitüntető címet adományozta, az indoklás szerint "a nyelvtudomány területén elért kimagasló eredményeiért, a határainkon túli magyar tudományos élet szervezésében mutatott teljesítményéért, intézményeink együttműködésének fejlesztéséért."

Kolozsvár, 2011. június 7.

 

 
Magyarul vagy románul? - Milyen nyelven tanuljon a gyermek?
Kedves Szülő! Mielőtt döntene ebben a kérdésben, amely egy életre meghatározó lehet gyermeke számára, kérem, olvassa el, és gondolja végig alaposan, mi nekem erről a véleményem szülőként, tanárként, a hazai nyelvi helyzettel foglalkozó kutatóként.

A magyar nyelv még Romániában sem értéktelenebb a románnál: a román a románok anyanyelve, a magyar a magyaroké. Akinek magyar az anyanyelve, annak az még értékesebb, fontosabb is minden más nyelvnél. Fontos és értékes, mert elődeink évszázadok alatt kiművelték, mindenre alkalmassá tették, amire az embernek szüksége lehet, amikor beszél, olvas vagy ír. A román hivatalos nyelve az országnak, a magyar az ország legnagyobb kisebbségének nyelve, a mi nyelvünk. A Székelyföldön a legtöbben ezt a nyelvet beszélik, Erdélyben a lakosság 20%-a, azaz minden 5. ember. Mellettünk itt van Magyarország és itt vannak a többi Kárpát-medencei magyarok. A Kárpát-medencében éppen mi, a magyar anyanyelvűek vagyunk a legtöbben. Az pedig, hogy többen leszünk-e a jövőben vagy kevesebben, az is éppen szülői döntéseken múlik. Országunkban a magyar nyelv használatának széleskörű, törvények által biztosított lehetőségei vannak éppen az oktatásban, az egyházak életében, a tudományos életben, a közigazgatásban, a közéletben. Fontos tudnia, hogy a magyar nyelvű oktatást, a magyar iskolákat a magyar állam és az erdélyi civil szervezetek is jelentősen támogatják ösztöndíjakkal, tanulmányi kirándulásokkal, anyanyelvi versenyekkel és táborokkal. A szorgalmas, tehetséges gyermekeket különösen. Ha gyermeke a magyar nyelvet tanulta meg elsőként beszélni, akkor írni-olvasni is könnyebben megtanul ezen a nyelven. Az olvasással pedig megismeri ősei történelmét, a magyar irodalmat, mindannyiunk közös kincsét: a magyar kultúrát, szülei vallását. Az anyanyelv tanulása nem ér véget az elemi vagy általános iskolában, a középiskolai és egyetemi tanulmányok során válik magabiztossá, kellően gazdaggá.

Ha gyermeke ezen a nyelven tanul, gyorsabban, pontosabban szerzi meg ismereteit, és amit megtanul, az emlékezetében is inkább megmarad. Igaz: itt a mi szülőföldünkön fontos a román nyelv megtanulása és ismerete is. Két nyelv még több lehetőséget biztosít újabb ismeretek megszerzésére, szakmák megtanulására. Arra is, hogy eligazodhassunk a mindennapi életben: a hivatalokban, az üzletekben, utazás közben. Hogy beszélni tudjunk szomszédainkkal vagy azokkal, akikkel találkozunk, megismerkedünk. De ahhoz, hogy a gyermek megtanuljon románul, nem szükséges román tagozatra, román iskolába járnia. Azt saját szorgalmából és a magyar iskolában is megtanulhatja, és mindenütt gyakorolhatja. És a román nyelvet is nagyon jól meg kell tanulni: sokféle változatában: ahogy az utcán beszélik, ahogy a könyvekben írják, ahogy a televízió közvetíti műsorait. Csak ez a mélyebb és változataiban kiterjedtebb nyelvismeret válik igazán hasznossá, értékessé az életben.

A két nyelv ismeretének, a kétnyelvűségnek akkor van igazi haszna, ha mindkét nyelvben magas szintű, és ha annak az alapja az anyanyelv: ahogy otthon beszélik, és ahogy közös változatában a legtöbb magyar ember írja és beszéli. Ez az ismeret, ennek mindennapos használata tarthat csak meg bennünket műveltségünkben, magyarságunkban. Ennek alapján, ehhez hozzáadva kell megtanulni, és használni a román nyelvet. És lehetőség szerint más nyelveket is. Ha Önöknek, a két szülőnek különböző az anyanyelve, akkor a gyermek bizonyára párhuzamosan mindkét nyelven megtanult beszélni. Ilyen esetben az a jó, ha a gyermek a továbbiakban is megmarad mindkét nyelvben. Ezt úgy lehet elérni, ha az egyik oktatási ciklust az egyik, a másikat a másik nyelven végzi. Még ilyenkor is jobb a magyarral kezdeni, az alsó tagozatra (I-IV. osztály) magyar osztályba íratni a gyermeket, hiszen ott a román órákon románul is megtanul írni-olvasni, és később nem okoz számára nagy nehézséget, hogy románra váltson. Ha viszont ezt kihagyja, már nem tud visszatérni a magyar nyelvű íráshoz, olvasáshoz.

Sok minden nem igaz abból, amit mások tanácsolnak, még ha jó szándékkal teszik is.

Nem igaz az, hogy aki románul tanul, jobban boldogul az iskolában és később az életben. Ellenkezőleg: tudományosan is igazolták, hogy a második nyelven nehezebb az előrehaladás az iskolában. A magyar nyelven való tanulásnak pedig javultak a lehetőségei, lényegesen megnőttek az esélyei: folyamatosan bővül a szakoktatás és a magyar egyetemi hálózat. Abból pedig senkinek nincs hátránya, ha tanulmányait végig anyanyelvén folytatja.

Nem igaz, hogy a magyar nyelv jelenti a terhet, egy tantárggyal többet az iskolában, megnövelve a heti órák számát, a vizsgák számát. Gyermekeink számára ez az a tantárgy, amellyel megalapozzák anyanyelvi műveltségüket, minden egyéb iskolai tanulásnak az alapja. A magyarok számára a román nyelv és irodalom jelenti a többletet, ezt azonban jó lehetőségnek kell tekinteni, és vállalnia kell minden Romániában élő magyar gyermeknek, éppen azért, hogy több lehessen, hogy semmi ne jelentsen számára akadályt. Igaz viszont, hogy aki már kisgyermek korában román iskolába kerül, az sohasem tanul meg rendesen magyarul: nem fog tudni írni, kín lesz számára az olvasás. Igaz viszont, hogy nehezebben boldogul majd más iskolai tantárgyakkal is.

Igaz viszont, hogy az eredeti magyar nyelvtudása is megkophat az idő múlásával, lassan azt is elfelejti, amit kisgyermekként megtanult. Igaz viszont, hogy ebben a 2. nyelvben kevésbé lesz magabiztos, egyéniségében is bizonytalanná válhat.

Igaz viszont, hogy a jobban ismert és beszélt 2. nyelv eltávolíthatja magyar rokonaitól, ismerőseitől, átvezetheti a másik nyelvet beszélők társaságába. És igaz az is, hogy az új nyelv és az új kapcsolatok meggyengíthetik magyar tudatát: teljesen felcserélheti nyelvét, feladhatja magyarságát. Mi tehát a nyeresége annak, ha gyermeke magyar nyelven tanul?

Teljes értékű ember lehet, megmarad a magyar nyelvben és a mi kultúránkban, magyarságában. Tökéletesen megtanulhat románul és más idegen nyelveken is. Szakmákat tanulhat, egyetemen tanulhat.

A magyar nyelvet szeretni lehet. A magyar nyelvet szeretni kell!

Mi történik, ha a román nyelvű tanulást választja?

Akkor is teljes értékű ember lehet, de számolni kell azzal, hogy eltávolodik a magyar nyelvtől, ő vagy gyermekei már könnyebben cserélik fel magyar nyelvüket, vallásukat, nemzetiségüket a többségire, a románra.

Vigyázzon gyermekére! Most helyette dönt: döntsön okosan, döntsön felelősen!

Kolozsvár, 2011. január 22.

Péntek János

 

 
Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények
A Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények szerkesztősége beleegyezett, hogy a SZTANYI honlapján az interneten is megjelenítsük a folyóiratot.

A folyóirat 2004-től van meg elektronikus formában. A korábbi, 1996-2004-es évfolyamokat utólag digitalizáltuk. Ezek itt érhetők el.

A Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények a Román Akadémia kiadványa.

 

 
Romániai állami intézménynevek magyarul
A www.nyelvijogok.ro honlap kezdeményezésére a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet közremuködésével elkészítettük a 2008. év legvégén felálló új kormány és államigazgatási rendszer intézményneveinek magyar fordítását.
A mintegy kétszáz intézményt felsoroló listában szerepeltetjük a minisztériumokat és kormányszerveket; a végrehajtó hatalomtól független országos állami intézményeket; a minisztériumoknak alárendelt fontosabb országos intézményeket, illetve a megyei, regionális államigazgatási szerveket. A kiadvány itt érhető el.

 

 
Könyvbemutató
A Kolozsvári Akadémiai Bizottság Nyelvtudományi Szakbizottságának szervezésében könyvbemutatóra kerül sor december 10-én, szerdán délután 17 órától a KAB székházában (Ion Ghica/ Tamás András utca 12.). A következo munkákat ismertetik és méltatják:

1. Ferdinec Csilla (szerk).: Értékek, dimenziók a magyarságkutatásban. MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság, Budapest, 2008.
2. Fazakas Emese: A magyar nyelv kis történeti nyelvtana. Egyetemi Műhely Kiadó, Kolozsvár, 2008.
3. Benő Attila: Kontaktológia. A nyelvi kapcsolatok alapfogalmai. Egyetemi Műhely Kiadó, Kolozsvár, 2008.
4. Fazakas Emese-Somai József: Magyar-román közgazdasági szótár. Romániai Magyar Közgazdászok Társasága, Kolozsvár, 2008.
5. Benő Attila-Sárosi-Mardírosz Krisztina (szerk.): Román-magyar oktatásterminológiai szótár. AESZ-füzetek 12. Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2008.
6. Zsemlyei Borbála (szerk.): Anyanyelvünkért - Dsida Jenő nyelvművelő rovata a Keleti Újságban. Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2008.

 

 
A magyar nyelvészeti kutatások újabb eredményei

Kolozsvár, 2008. május 23–24.

Tudományos tanácskozás

A konferenciát a BBTE BTK Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszéke és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Nyelvtudományi Szakbizottsága szervezi kettős céllal: célja egyrészt az erdélyi tudományosság, az erdélyi nyelvészeti kutatások aktuális állásának megismertetése a szélesebb publikummal, másrészt – a belterjességet elkerülendő – fórumot biztosítani a magyarországi szakmai műhelyekben folyó kutatások szélesebb körben való megismertetésének is. Ennek ösztönző hatása lehet a fiatal erdélyi kutatók szakmai tájékozódására és a kutatócsoportok, műhelyek közvetlen együttműködésére.

Ha az erdélyi és magyarországi nyelvészeti kutatások spektrumán végigtekintünk, szembeötlő, hogy a nyelvtudomány bizonyos területein (pl. nyelvtörténet, kontaktológia, dialektológia, névtan stb.) jelentős és nemzetközi viszonylatban is versenyképes eredményeket mutathatunk fel Erdélyben, míg a nyelvészet más területei (pl. a generatív és egyéb formális és elméleti nyelvészeti irányzatok, textológia, lexikográfia stb.) olyan mértékben alulreprezentáltak, hogy erdélyi kutatói közösségről esetükben nem is beszélhetünk. A konferencia lehetőséget kíván teremteni arra, hogy elsősorban ez utóbbi témakörökben a kutatók betekinthessenek egyes műhelyek munkájának részleteibe, és hogy megismerjék azok kutatási területeit, kérdéseit, módszereit.

A konferencia célja tehát, hogy lehetőséget teremtsen a nyelvészet területén végzett magas szintű kutatások bemutatására, a különböző témákban felmerülő kutatási kérdések és problémák megvitatására. Ennek értelmében szeretnénk, a jelentkezett előadók műhelyeket (intézményeket, tanszékeket, kutatócsoportokat) képviselnének, és – ha van rá mód – azt is jelezik, hogyan tudnak bevonni saját műhelyük, kutatócsoportjuk munkájába erdélyi kutatókat, fiatalokat, a szorosabb együttműködésnek milyen lehetőségeit látják.

 

 

 
Konferencia
A magyar nyelv határhelyzetben. Kolozsvári konferencia a Socrates program keretében, 2006. március 3-4.

Szervezők: Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány és Szabó T. Attila Nyelvi
Intézet

A konferencia programja letölthető itt.

 

 
Helyzetfelmérés
  A 20. század jelentős részében a peremrégiók kiszorultak az Akadémia hatásköréből, a magyar nyelvi kodifikációból, önálló nyelvi tervezésre sem volt lehetőségük, az anyanyelvi oktatás, a közéleti és főképpen a hivatalos nyelvhasználat pedig csak szűk körre korlátozódott. Romániában az utóbbi évtized viszonylag kedvezőnek tekinthető változásai kitágították a nyelvhasználat körét: van közéleti nyelvhasználat, kisebbségi intézmények használják széles körben a magyar nyelvet és a szakmai nyelvváltozatok jelentős részét, és megnyílt a jogi lehetősége a magyar nyelv hivatali és hivatalos használatának is az önkormányzatok széles körében.
        Ezek az új lehetőségek azonban felszínre hozták a gondokat is. Lépten-nyomon tapasztalható a kisebbségi magyar nyelv nyilvános használatában megmutatkozó bizonytalanság, következetlenség, az államnyelv erőteljes hatása, a kodifikált közigazgatási, jogi szókincs létének és meghonosodásának hiánya, a szaknyelvek kidolgozatlansága a tankönyvekben és a szakszövegekben, a közérdekű fordítási szövegek kifogásolható, néha botrányos minősége, a nyelvi jogokkal kapcsolatos tájékozatlanság. Mindez szükségessé teszi egy erdélyi magyar nyelvi intézet létrehozását. Ezt az igényt az a mindennapi tapasztalat is igazolja, hogy intézmények, szerkesztőségek, magánszemélyek naponta fordulnak nyelvi tanácsadásért vagy szakmai közreműködésért a kolozsvári Babes–Bolyai egyetemi magyar nyelvi tanszékhez és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) sepsiszentgyörgyi irodájához. Ezek az intézmények ezt a gyakorlati feladatot nem képesek sem felvállalni, sem ellátni: az egyiknek fő feladata az egyetemi képzés és a magas szintű kutatás, a másiké pedig az anyanyelvi mozgalom szervezése, szakmai irányítása.

 
Az Intézet feladatvállalása
A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet ködését szakmailag a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszéke és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége biztosítja, működtetésében pedig részt vállal az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) is. Az erdélyi magyar nyelvi helyzet kettőssége (tömb és szórvány), a nyelvi környezet sokfélesége és az ebből fakadó sajátos feladatok, valamint a régió nagysága is indokolja, hogy az Intézet Sepsiszentgyörgyön és Kolozsváron is irodát működtet.

A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet nyilvántartó és közvetítő szerepet tölt be a Magyar Tudományos Akadémia és az Akadémia erdélyi külső és köztestületi tagjai között.

Az Intézet működése három nagyobb területre terjed ki:

1. demográfiai, jogi, szociolingvisztikai és oktatási adatbázis kialakítását és folyamatos pótlását biztosítja,
2. részt vállal az élőnyelvi kutatásban és a nyelvi tervezésben,
3. szolgáltatásokat nyújt a magyar intézmények és magánszemélyek számára.

Az intézet létrejövő adatbázisai tartalmazni fogják a településekre, közigazgatási egységekre és régiókra lebontott demográfiai adatokat, azok időbeli mozgását, valamint a magyar nyelvű oktatás teljes statisztikai adattárát. A nyelvhasználatot jogilag kodifikáló román törvények összegyűjtése, elemzése és könnyen (elektronikus úton is) áttekinthetővé tétele szintén a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet feladata. A kutatóállomás összegyűjti azokat a szakdolgozatokat, könyveket, amelyek a kisebbségi magyar nyelvváltozatok, nyelvi jogok, kétnyelvűség, nyelvi kontaktológia kérdéskörének valamely vonatkozását elemzik, hozzáférhető formában tárolja adataikat, felméréseik eredményeit. Hasonlóképpen nyomtatott és elektronikus formában elérhető nyelvi adattárakat (közigazgatási szójegyzék, kölcsönszavak szótára, értelmező szótár stb.) hoz létre a vállalt szolgáltatás és a kutatás elősegítésére.

Kutatóállomásként a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet információs háttérként és összehangolóként szolgálhat az olyan kutatások számára, amelyek a kisebbségi magyar nyelv állapotát, sajátosságait, a kétnyelvűség jelenségét vizsgálják. Az Intézet a nyelvi tervezés területén is szerepet vállal. Különösen a közigazgatási, a jogi, politikai nyelvváltozat egységessé tétele, a szaknyelvek kialakítása igényel olyan többletmunkát, amelyben az Intézet részt vállal. A tudományos és oktatási céllal készülő terminológiai szójegyzékek, szótárak nyelvi gondozását, esetenként szerkesztését, lektorálását is elvégzi.

Szolgáltató funkciója a következő tevékenységeket öleli fel: nyelvi tanácsadás a kisebbségi intézmények (sajtó, iskola, egyház, könyvkiadók, alapítványok stb.), valamint az önkormányzati intézmények részére közérdekű fordítási szövegek lektorálása. A nyelvi tanácsadás a nyelvhasználati gondokra próbál orvoslást találni. A román intézménynevek anyanyelvűsítése, a közigazgatási, jogi, politikai szakkifejezések használatában mutatkozó következetlenség azt igazolja, hogy valóban szükség van egy ilyen szolgáltató intézményre. A közérdekű szövegek (törvények, határozatok, tankönyvek) idegenszerűségei, tükörfordításai, magyartalanságai arra utalnak, hogy fontos lenne az ilyen szövegek igényesebb lektorálása. Az Intézet ebben is hatékony segítséget tud nyújtani. Az Intézet sepsiszentgyörgyi irodája az önkormányzatok, közigazgatási intézmények terjedő anyanyelvűsödését is segíti típusnyomtatványok, terminológiai jegyzékek összeállításával. Tervek szerint a tanácsadás során felmerülő legfontosabb kérdéseket, jelenségeket és a velük kapcsolatos szakvéleményt az Intézet munkatársai a Krónika című országos napilap állandó rovatában is bemutatják.

 
   
Elérhetőség
SZABÓ T. ATTILA NYELVI INTÉZET
400306 Kolozsvár (Cluj Napoca), Str. Ion Ghica, nr. 12, Románia.
Tel/Fax: Kolozsvár: +40 264 588002, Sepsiszentgyörgy: +40 267 311940
Honlap: www.sztanyi.ro
E-mail:sztanyi@gmail.com