Szabó T. Attila Nyelvi Intézet tevékenységéről a 2004-2008-as időszakban
A 2004-2008-as időszakban a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet munkatársai több közös tudományos tudományos programon dolgoztak a nyelvi irodák összehangolt tevékenységének köszönhetően: 1. korpusznyelvészeti munkálatok, 2. a magyar kisebbségi oktatás és nyelvhasználat kérdése, 3. a Kárpát-medencei magyar helységnevek és tájnevek kodifikációja, 4. határon túli magyar lexikai adatbázis fejlesztése, 5. A magyar helyesírás-ellenőrző szoftver adattárának gazdagítása erdélyi adatokkal. Ezeken kívül a nyelvi iroda saját programjain is dolgozott: 1. a kiadványsorozatának (Szabó T. Attila Nyelvi Intézet Kiadványai) újabb kötetekkel való gazdagításán, 2. újabb szótárak szerkesztésén A moldvai magyar nyelv szótárának szerkesztése, Román-magyar oktatásterminológiai szótár kiadásra való előkészítése és megjelentetése, 3. tudományos konferenciák szervezése, 4. szakmai együttműködés más intézményekkel.
Közös munkálatok
Az Intézet 2003-ban a többi külső régióbeli kutatóállomással együtt bekapcsolódott a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében készülő Magyar Nemzeti Szövegtár (MNSz) munkálataiba. A Magyar Nemzeti Szövegtár korábban csak szórványosan tartalmazott olyan nyelvi adatokat, szövegeket, amelyek a kisebbségben élők magyarok nyelvhasználatát dokumentálják. Ilyen értelemben ezt a gazdag, 15 millió szót tartalmazó korpuszt kutatva csak a magyarországi beszélők sajátosságairól kaphattunk képet, és nem a magyar nyelvi közösség egészéről. A korpusznak ezt a hiányát pótolták az külső régiók nyelvi irodáinak összehangolt munkája. A Szabó T. Attila Nyelvi Intézet vállalta, hogy a romániai magyar nyelvhasználatból származó 6 millió szót tartalmazó adattárat hozott létre olyan módon, hogy ez a Szövegtárba közvetlenül beépíthetővé váljék. A romániai magyar nyelvhasználatból származó szövegek a sajtónyelvi, hivatali, tudományos, szépirodalmi és társalgási szövegtípusokat képviselik. Az Intézet feladata volta reprezentatív szövegminták gyűjtése a megadott nyelvváltozatokból, valamint az adatok formátum szerinti átalakítása az a MNSz adattárolási módjával összhangban. 2003-2005 között a tervezett 6 milliónyi szövegszónál jóval több adattal (összesen 8,9 millió szövegszóval) gazdagították a szövegtárat a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet munkatársai (név szerint Sárosi-Mardírosz Krisztina és Becze Orsolya, Benő Attila irányításával és felügyeletével). A szövegtár jelentőségét növeli, hogy ez az első olyan magyar nyelvi korpusz, amely a magyarországi nyelvváltozatok mellett a határon túli szociolektusokat is felöleli.
A magyar kisebbségi oktatás és nyelvhasználat kérdéséről folyó kutatás 2004-2005-ben megvalósított feladata volt az egyes országok oktatási intézményrendszerének feltérképezése és szerkezeti sajátosságainak leírása. A kutatás eredményeit a kutatóállomások tanulmányokban ismertették. Az erdélyi helyzet ismertetését Péntek János és Foris Ferenczi Rita készítette el A romániai oktatáspolitikai, oktatási, nyelvi jogi, oktatászociológiai helyzetről, különös tekintettel a kisebbségi oktatás helyzetére és programtípusaira c. tanulmányban. A kötet előreláthatóan a 2008-as év végére fog megjelenni Bartha Csilla és Péntek János szerkesztésében ........... címen)
A Kárpát-medencei magyar helységnevek és tájnevek nevek kodifikációs munkálatai
A Magyarországon kívüli településeket jelölő magyar helységnevek kodifikációja mint folyamatos államigazgatási és szakmai feladat a 20. század elején átkerült az utódállamok hatáskörébe. Ennek első és általános következménye az volt, hogy a továbbiakban mindenütt figyelmen kívül hagyták a magyar nyelvi és névtani szempontokat, többnyire a helyi magyar névhasználat gyakorlatát és a történeti hagyományt is. A többszöri államhatalom-változás, a politikai rendszerek változása folyamatosan összekuszálta, jobb esetben figyelmen kívül hagyta a "nemhivatalos"-nak számító magyar neveket. A századvégi kedvező változások a kisebbségi nyelvek státusának javulásával bizonyos feltételekkel engedélyezte e nevek nyilvános használatát. (Kérdés, hogy a nyilvánosság mennyire tekinthető hivatalosnak). Az ezzel kapcsolatos hatósági kodifikációt, a névjegyzékek jóváhagyását viszont az egyes államok államigazgatási szervei végezték el (néha akadémiai intézmények bevonásával). Ebből szinte teljesen kimaradtak a szakmailag kompetens helyi szakemberek, testületek.
A kodifikáció közös alapelveiként a következő szempontok figyelembevétele merült fel: 1. a helyi magyar névhasználat (beleértve ebbe az illető helységnévnek a helybeliek által követett ragozási sémáit); 2. a történeti hagyomány; 3. a magyar helységnévadás és -használat általános szabályai (beleértve ebbe a helységnevek írásmódjára, helyesírására vonatkozó szabályokat).
A több évere kodifikációs tevékenység három nagyobb fázisban fog megvalósulni: :
Először kodifikálni kell az egyes régiókon belüli helységneveket, a területi adminisztratív egységek nevét, valamint a legfontosabb tájneveket (beleértve ebbe az illető régió nem magyar, de magyar névvel is megjelölt helységek nevét, valamint a nem latin betűs nevek átírását).
Másodszor egyeztetni kell a külső régiókban használt neveket a névadás, névhasználat, névforma szempontjából
Harmadszor össze kell vetni és lehetőség szerint egyeztetni kell mindezeket a magyarországi hivatalos nevekkel, névadási és névhasználati elvekkel és gyakorlattal.
A kutatóállomásokon kívül ebben a programban folyamatosan részt vesz a magyar Földrajzinév-bizottság, az MTA Nyelvtudományi Intézete, a Debreceni Egyetem Magyar nyelvészeti tanszéke.
Az Intézet fő szervezője volt annak a műhelytalálkozónak, tanácskozásnak, amely 2006 aug. 30-szept. 2-a között Debrecenben, neves szakértők részvételével megtervezte, és elindította a földrajzi nevek standardizációjával kapcsolatos munkálatokat. A távlati munkálatok kutatási tervének elkészítését a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvészeti tanszéke vállalta. 2006 és 2008 között elkezdődött az erdélyi település és tájnevek rendszeres gyűjtése.
A határon túli magyar lexikai adatbázis fejlesztése
A 2007-es évben a továbbfejlesztés a lexikai adatbázis szerkezetének módosítására, kibővítésére irányult. Az erdélyi szóanyag egyes jellemzőinek kódolása, a lexikai elektronikus adatbázis internetes változatának gondozása és továbbfejlesztése, valamint az elektronikus adattár folyamatos karbantartása volt az intézet feladata. Az Intézet vállalta, hogy nemcsak az erdélyi anyag, hanem a hét külső régióban származó valamennyi adatbázist egységes kezelő felületen közzé teszi, és folyamatosan gondozza az interneten. Juhász Tihamér nyelvész-informatikus munkatársunknak köszönhetően ez meg is történt 2007-ben (http://ht.nytud.hu). A lexikai adatbázis forrásként szolgál a magyar nyelvű szótárak lexikai anyagának gazdagítására, a határon túli magyar nyelvváltozatok reprezentatív elemeinek megjelenítésével.
A határon túli lexikai adatbázis fejlesztési tervéről, illetve a határtalanítás programról a 2006-ban szervezett debreceni Hungarológiai Kongresszuson is beszámoltunk közös szimpóziumon, és az előadások anyaga 2007-ben megjelent (Maticsák Sándor (szerk.) Nyelv, nemzet, identitás. I. kötet, Debrecen-Budapest, Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság).
A MorphoLogic Kft. által gyártott magyar nyelvű helyesírás-ellenőrző programcsomag határon túli magyar anyagának összeállítása
A határon túli nyelvészeti kutatóállomások közös programja megvalósult, és a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet állította össze az erdélyi magyar névanyagot, ugyanis a cél az volt, hogy a magyar helyesírás-ellenőrzőben a külső régióbeli településnevek is szerepeljen. E munkálatnak köszönhetően valamennyi erdélyi város- és falunév beépül a legújabb helyesírás-ellenőrző programba. A munkálat nemcsak gyűjtést, hanem kódolást is jelentett minden egyes név esetében a szavak alaktani viselkedése szerint. Az erdélyi anyagból gyakorlatilag az összes (több mint 3000) településnév került be a tervezett programcsomagban, és ennek köszönhetően a magyar helyesírás-ellenőrző a határon túli régiók magyar településnevek helyesírását, toldalékolását is ismerni fogja.
A moldvai magyar nyelv szótárának szerkesztése
A moldvai magyar nyelv szótárának lexikográfiai anyaga tovább bővült, és a szótári szerkesztési és egységesítésítő munkálatok folytatódtak 2007-ben. A szóanyag, amely nemcsak közneveket, hanem településneveket, tájneveket is tartalmaz, és ezeknek a nagyfokú variáltsága szükségessé tette az egységesítő, kodifikáló munkálatokat is.
A Csángó szótár (A moldvai magyar nyelv szótára) szerkesztésében a C, a Cs és a D betűs szócikkeket véglegesítettük Péntek János vezetésével és megkezdtük az E és az F betűs szócikkek kiegészítését a kolozsvári egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének archív anyagából. Összesen mintegy 100.000 leütéssel gazdagodott a szótár megszerkesztett anyaga.
A Román-magyar okatatásterminológiai szótár kiadásra való előkészítése
Befejeződtek a Román-magyar oktatásterminológiai szótár szerkesztési és kiadásra való előkészítési munkálatai.
A szótár meg is jelent az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének kiadásában a Communitas Alapítvány támogatásával. A szótárt szerkesztette: Benő Attila és Sárosi Mardírosz Krisztina.
Más tevékenységek
Ezenkívül az Intézet munkatársai több nyelvészeti tanulmányt publikáltak, és megjelentették a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet kiadványsorozatának 4. kötetét: a Péntek János akadémikus tiszteletére készült köszöntő kötetet. A könyv két kötetből áll, és több mint 900 oldal terjedelemben közöl nyelvészeti tanulmányokat különböző európai országokban tevékenykedő kutatóktól. A könyv jelentőségét jelzi, hogy szinte valamennyi jelentős magyar nyelvész közöl tanulmányt vagy esszét a könyvben. A könyv bibliográfiai adatai: Benő Attila, Fazakas Emese és Szilágyi N. Sándor (szerk.) Nyelvek és nyelvváltozatok. Köszöntő kötet Péntek János tiszteletére. Szabó T. Attila Nyelvi Intézet kiadványai 4. Kolozsvár: Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2007 (I-II kötet 493+ 478 oldal).
Az ismeretett tudományos munkálatokban a következő munkatársak vettek részt: dr. Péntek János, dr. Benő Attila, Sárosi-Mardírosz Krisztina, Juhász Tihamér, dr. Fazakas Emese, dr. Szilágyi N. Sándor, dr. Csomortáni Magdolna, Erdély Judit, Gál Noémi, Hochbauer Mária, dr. Cs. Nagy Lajos.
Adminisztratív munkatárs: Ördög-Gyárfás Lajos és Nagy Zsuzsa
